Sulyok Tamás, köztársasági elnök ma közleményt adott ki a 17. Alaptörvény-módosítás kapcsán. Mivel sokan nem szeretik a hivatalos, jogi nyelvezetet, összefoglaltam hétköznapibb nyelven az üzenetét.
A közleményben az elnök határozottan leszögezte: a most benyújtott alkotmánymódosítás alapvető pontokon rombolja le a jogállamot, a demokráciát és a független intézmények egyensúlyát.
Az államfő emlékeztet, hogy a köztársasági elnök intézménye kívül áll a parlamenten, a kormányon és a bíróságokon, és nem visel politikai felelősséget. Az a dolga, hogy ellenőrizze a rendszert (fékek és ellensúlyok), de nem hozhat döntéseket a kormány vagy más szervek helyett.
Éppen ezért egész Európában példátlan és felháborító, ami most történik: egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai bosszúból, az intézmény függetlenségét sárba tiporva akarnak elmozdítani a helyéről, ráadásul egy olyan módosítással, amit nyíltan, személyre szabottan Sulyok Tamás ellen írtak.
Sulyok Tamás emlékeztetett rá, hogy 1990 óta a köztársasági elnököket mindig ugyanazzal a törvényes eljárással a parlament, vagyis a nép által megválasztott képviselők választották meg, és a hivataluk az elmúlt 36 évben mindig biztonságban volt. Az elnöki függetlenség legfontosabb biztosítéka eddig az volt, hogy egyedül az Alkotmánybíróság foszthatta meg a tisztségétől az államfőt. Erre is csak nagyon komoly okkal volt lehetőség: ha az elnök szándékosan megszegte az Alkotmányt, a törvényeket, vagy bűncselekményt követett el. (És ez egyébként még Göncz Árpád esetében sem történt meg, aki viszont egyértelműen, az alkotmánybíróság által is kimondva megszegte az Alkotmányt, de ezt csak én teszem hozzá.)
Ez a mostani módosítás viszont teljesen szétveri ezt a stabilitást. Ha ezt meglépik, a Sulyok után következő új államfő már nem egy független intézmény vezetője lesz, hanem az őt hatalomba segítő politikai erő bábja és kinevezettje (azaz pont ekkor következik be valójában az, amivel a megvezetett Tisza-szavazók most „érvelnek” a köztársasági elnök ellen, de ez már megint csak az én megjegyzésem). Ezzel a következő köztársasági elnök(ök) a politikai többség foglyává válik: bármikor zsarolható és elmozdítható lesz, ha a működése éppen nem szolgálja az aktuális kormány érdekeit.
Ennek veszélye azonban nemcsak az államfőt fenyegeti. Ez a lépés egy olyan veszélyes lavinát indít el, ahol ezután bármelyik független szerv vezetőjét egyetlen politikai döntéssel ki lehet rúgni, sőt, a képviselők újraválaszthatóságát is önkényesen meg lehet tiltani. Ez nem a jogállam helyreállítása, hanem a teljes hatalomkoncentráció és az önkényuralom. Nyílt csalásra és az alkotmányos szabályok áthágására nem lehet demokráciát építeni.
Az elnök külön üzent a Tisza-kormánynak is: a hatalom hiába hivatkozik a választási győzelmére vagy a nagy felhatalmazására. Semmilyen többség és semmilyen választási siker nem ad jogot arra, hogy egy kormány lábbal tiporja az alapvető emberi jogokat és az alkotmányos elveket.
Ha ezt a tervezetet elfogadják, a rendszerváltás óta felépített, európai értékeken alapuló magyar demokrácia kerül végveszélybe. Sulyok Tamás szerint a helyzet rendkívüli. Egy kiút lehet a nemzetközi szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleménye és annak figyelembe vétele. Ez még talán esély lehet arra, hogy a konfliktust ne nyers erővel, hanem az alkotmányos elvek szerint rendezzék.
Végül az államfő komoly felelősségre intette a politikusokat, a véleményvezéreket és a médiát. Figyelmeztetett, hogy a szavaik és a hergeléseik egy egész társadalom gondolkodását mérgezik meg. Magyarország most egy olyan történelmi fordulóponthoz ért, ahol hosszú időre eldől a jövőnk. Ebben a helyzetben jóvátehetetlen károkat okoz, ha azok, akiknek van szavuk és lehetőségük, elmulasztanak kiállni a demokratikus értékek mellett. A jogállamiság, az emberség és az összefogás olyan értékek, amelyekből nem engedhetünk. A múltbeli – akár valós, akár vélt – sérelmekre hivatkozva senki sem mentesülhet ezen felelősség alól, sőt, épp emiatt kell most még hangosabban kiállni mellettük.